tag:blogger.com,1999:blog-1104044493892596542024-03-13T20:32:50.390+05:30මගේ තැනගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.comBlogger137125tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-44524088357806471882020-02-19T05:41:00.001+05:302020-02-19T05:41:50.508+05:30සදා වදිනෙමු අනද හිමි ගුණ මහමෙරක්අපගේ ගෞතම සොදුරු මුනිදුගේ සසුන ලොව බැබලුනා<br />
කිඹුල්වත වැඩිය දා සයක් කුමරුන් සසුන වෙත පැමිණුනා<br />
පිනා යන අමිතෝදනය රජ පුතු ආනන්ද ලෙස නම්වුනා<br />
ඒ සොදුරු ආනන්ද හිමිගේ වත කියන්නට මට සිත් වුණා<br />
<br />
සියලු දම් පද දරා ඉන්නා භාණ්ඩාගාරය නම් දරා<br />
බහු සුතයෙන් ගොයුම් සසුනේ අගතැන ඇත<br />
දරා<br />
විසි පහක් වසරම ගොයුම් මුනි හට උවටැන් කරා<br />
මතක බලයෙන් අග තැන ලබයි හිමි සසරේ පින් පුරා<br />
<br />
ආවේ පෙරුමන් පුරාගෙන පියුමතුර බුදු සසුනේ පටන්<br />
සුමන නම් හිමි කරයි උවටැන් බුදු සමිදුගේ ලඟ හිටන්<br />
පැතුවේ අගතැන් බුදු සමිදු හට වැද පුදා එදවස පටන්<br />
පැතුම ලෙස කල්ප ලක්ෂෙක අවා දෙව් මනු ලෝ සිටන්<br />
<br />
සමිදු ගෞතම මුනි පිරිණිවෙයි තාම නැ නොව සසරෙන් ගැලවුමක්<br />
හැඩුම් මැද හිද මුණිදු වැදගෙන දුක් වුනේ දැනිලා නොව තනිකමක්<br />
වෙර වඩාගෙන දිරි ලබාගෙන දහමෙන් සිතට ගත්තා සැනසුමක්<br />
සතර ඉරියව්ව අතහැර අනද හිමි සිත නිවා දැම්මේ ගිනිගොඩක්<br />
<br />
සංගායනා කරමින් ගැට ගසා දම් මාලයක්<br />
කසුප් හිමි සමග හිමි කලේ යස යුතුකමක්<br />
පුදකරමු අපි අසා සැනසෙන විට දම් පොදක්<br />
සමිදු නාමෙට පුදමු අපි හදා මල් මිටි ගොඩක්<br />
<br />
එකසියකුත් තව වැඩිපුරයි විසි වසක්<br />
රෝහිණි ගග මැදදී පිරිනිවෙයි සේ සදක්<br />
දෙපස බෙදුනා ධාතු හිමි කල අදිටනක්<br />
සදා වදිනෙමු අනද හිමි ගුණ මහමෙරක්ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-57984925016097143392020-02-18T08:08:00.000+05:302020-02-18T08:08:56.336+05:30මහ රහත් මුනි බිම්බාව ගුණ කදක් දරනාදීපංකර නම් බුදු හිමි දම් කද ලොව පැතිරෙන්නේ<br />
වඩින හිමිට සුමේධ නම් තවුසකි මග හමුවන්නේ<br />
ගොයුම් නමට බුදු වෙන බව විවරණ කරමින්නේ<br />
සමිදු වදන් අසමින් කෙල්ලක ඒ අසල සිටින්නේ<br />
<br />
එදා පැතුමකි පැතුවේ බුදු සමිදුන් නෙලුමින් පුදා<br />
මෙදා වෙනකල් එන්න අප හිමිසදුට සැලකුම් සදා<br />
හදා සෙනෙහස හිමිගේ ගමනට දිරිය දුන්නයි බදා<br />
කදා පින් පුරවන්න හිමි හට දරුවන්ද දුන්නයි වදා<br />
<br />
සසර එන විට ආවේ එකටම අත් නොහරමින්<br />
කොයි බවේදිත් ආවේ හිමිසද තනි නොකරමින්<br />
කිදුරු බවයෙදි පාතිවතේ බල ගෙනා පණ දෙමින්<br />
අවසනක් නෑ කිව හැකියි ඒ ගුණ කද සදා වයමින්<br />
<br />
වෙසතුරුව ඉපදි අවසන්ම බවයක හිමියන් එදා<br />
දන් දුන්න හැටි කියන්නට බැහැ උපමා කර සදා<br />
පින් පිරුවා එකටම තනි නොකර හිටි ඈ දිවි පුදා<br />
කිය දුන්නා ආදරය මේකයි ලොවට පාඩම සේ සදා<br />
<br />
බිම්බාව ලෙස නම් ලබා කුමරුගේ උපත සමගින් ඉපදිලා<br />
ආදරේ කිම යැයි කියා ලොවටම සොදුරු දිවියෙන් පෙන්නලා<br />
මෙහෙසි වී කිඹුල්වත් කුමරුට බොහෝ සතුටින් ගතකලා<br />
යශෝදරා සේ නම් ලබා සසුනේ උතුම් නිවනින් සැනසිලා<br />
<br />
සසර ගමනේ සමිදු සමගින් එකට සිටිනා<br />
හැම වෙලේදී සමිදු අතහැර නොයා සිටිනා<br />
මහ රහත් මුනි බිම්බාව ගුණ කදක් දරනා<br />
දරා ගනු මැන ලොවේ හැම මේ පිදුම් කරනාගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-59358178610443563932020-02-14T19:50:00.002+05:302020-02-14T19:54:59.155+05:30ඔවදනක්ඕනෑ නැති විටකදි විදුලි බුබුලක් නිවලා යන්න<br />
අපතේ යන්න දෙනු ඇයි ජල සම්පත සුරකින්න<br />
වටිනා කමක් ඇති සීමීත මේ දේවල් රැකගන්න<br />
වැඩිහිටි සැවොම ආදර්ශයෙන් මේ පෙන්වා දෙන්න<br />
<br />
ගහ කොළ ඇළ දොළේ අගය හැමවිට පහදන්න<br />
පරිසරයත් සමග ජිවත් වෙන හැටි කියලා දෙන්න<br />
සතා සීපාවට මෙත් කරුණාවෙන් නිති සලකන්න<br />
එය මග වේය යහපත් හෙටකට ලක දිදුලන්න<br />
<br />
පොදු දේපල කඩලා බිදලන්න එපා<br />
පොදු දේවල් සොරකම් කරනු එපා<br />
යන යන තැන කුණු කර දමනු එපා<br />
තිරිසන් සතුන් සේ වැඩ කරනු එපා<br />
<br />
ණුවණැති අයගේ ඔවදන් නිති අසාගෙන<br />
යන මග හදාගනු ජය ටැඹ සොයාගෙන<br />
අසරණ අයත් කරුණාවෙන් බලාගෙන<br />
සිට පුත හිතට එකඟව වැඩ කරාගෙන<br />
<br />
යුතුකම් වඟකීම් හැම නිති ඉටු කරනු පුත<br />
ලැබුණත් ගැරහුම්ම ලෝකෙන් ඉවසනු සිත<br />
සවිමත් වෙමින් ඔසවනු වරදට එරෙහි අත<br />
යහපත් ගුණ දහම් මිස නොයනුව වරද වෙතගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-61060972358478322222019-11-20T22:26:00.001+05:302019-12-06T23:21:09.813+05:30වරදින් මිදී ජයගත් මුනිදාණෝ 1<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><span class="gmail_default"></span>සම්මා සම්බුදු සමිදු වදිමින් නගා හඩ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">සිරි සදහම් වදිමි හදවතෙහි තබා ඉඩ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">වදිනෙම් සගරුවන කියමින් සාදු හඩ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">පද බැද පවසන්නේ වරදෙන් මිදුනු හඩ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">පුරවරයෙහි අවි ආයුධ හැම දිදුලන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කරදරයැක්දැයි මේ සැවොම සිතන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">නැකත්කරුවෝ අනාවැකිය කියන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">පිනැති පුතෙකි මෙපුර එළිය දකින්නේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">පින පුරවාගෙන ඇතුලත කුමරු හැදෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කලා වයසට හරියැයි තක්සලාවේ යැවෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගුරු ගෞරවයට කිසිවෙකු පලමු නොවන්නේ </span><br />
<span style="font-size: 1em;">පිනැති පුතා සිල්ප ලබා ටික ටික ලොකුවෙන්නේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">තක්සලාවේ දක්ෂ පුතා ගුරු හද ජයගන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">සිල්ප ලබන අනෙක් අයගේ සිත මැලවෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ඉරිසියාව මතුව ගොසින් සැලසුම් කරමින්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගුරු සිත බිදුමට කේළම් එකිනෙක පවසන්නේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">ගුරු සිත් බිදුණි එනමුත් බෑ දඩුවම් නිසි දෙන්න</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කරවමි උපායක් මේ නපුරා වැනසී මිය යන්න</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගුරුතුම කතා කෙරුවේ අහිංසක මෙහි එන්න</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගුරු පඩුරකට අවැසිය අතැගිලි දහසක් දෙන්න</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">හරි ගුරුතුමනි මා ගුරු පඩුරක් පුදවා දෙන්නම්</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගුරු හට මගේ ගරුසරු බව පෙන්වා දෙන්නම්</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කඩුවක් රැගෙන කැලයට මා අද ඉදලා යන්නම්</span><br />
<span style="font-size: 1em;">දහසක් මරා අතැගිලි දහසකින් ඔබ පුද දෙන්නම්</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">ගත්තේ කඩුව තම වාසිය තකා නොවේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">වෙන කිසි වරදකට කිසිදා යටත් නොවේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගුරු ගෞරවය කිසිදා සිත වෙනස් නොවේ</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ඉන්නේ අහිංසක මිස වෙනකෙනෙකු නොවේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">වනයට යන එන අයට මොහු මරණය ගෙන එනවා</span><br />
<span style="font-size: 1em;">එක දෙක නෙවෙයි විසි තිස් ගණන් ආවත් එය වෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1em;">අසුපිට නැගුණු අයටත් බේරුම් නැත ඉරණම විස දෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1em;">වනයට යන්න කෝසල රටේ හැමදෙන නිති බිය වෙනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">මිනිසුන් මරා දමමින් අරගෙන අතැගිල්ල</span><br />
<span style="font-size: 1em;">තබමින් ගුහාවක රකිමින් ඇදුරට බිල්ල</span><br />
<span style="font-size: 1em;">තබලා රැකිය නොහැකිය අතැගිලි මල්ල</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කුණුවී, සතෙකු කා අවසන් ගත් ඇගිල්ල</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">කිසිදා සොරකමක් ඔහුගෙන් නොවිලා ඇත</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කිසිදා අතවරයක් කිසිවෙකුටත් වෙලා නැත</span><br />
<span style="font-size: 1em;">අතැගිලි ගුරු පුදටමයි වෙන අරමුණක් නැත</span><br />
<span style="font-size: 1em;">මොහු ගැන ලොවට කීමට ගුණ කදක් ඇත</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">හරියන්නේ නෑනේ ඇගිලි ඉතිරියක් නොවෙයි</span><br />
<span style="font-size: 1em;">කලහැක්කේ ඇගිලි මාලයක් පැලදීම තමයි</span><br />
<span style="font-size: 1em;">ගොතනා මාලේ දැන් ටික ටික පිරෙණු දැනුයි</span><br />
<span style="font-size: 1em;">අංගුලිමාල යන නම පටබැදිලා ඔහුට හිමියි</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">කපනවා ඇගිලි මරමින් වනයට යන අය අල්ලාගෙන </span><br />
<span style="font-size: 1em;">කියනවා රජුට රට වැසියන් හඩමින් අභය ඉල්ලාගෙන</span><br />
<span style="font-size: 1em;">යවනවා සිව් සේනාවන්ම වනයේ එනු ඔහු අල්ලාගෙන</span><br />
<span style="font-size: 1em;">වඩිනවා බුදුසමිදු මහ වනයට කරුණා සිත උපදවාගෙන</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">දරුවන් වටිනවා මව්වරු හට හැමකලදී</span><br />
<span style="font-size: 1em;">මා පුතු අසූවේය රජුගේ සේනා යන විටදී</span><br />
<span style="font-size: 1em;">බේරා ගනිමි පුතු මගෙ දිවියම හෝ පුදදී</span><br />
<span style="font-size: 1em;">මව්තුම යන්නේ වනයටයි පුතු ගැන සිතදී</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">අවසන් නවසිය අනූ නවයක් ඇගිලි බැද</span><br />
<span style="font-size: 1em;">එන්නේ කවුරු වූවත් අල්ලා ගෙලම සිද</span><br />
<span style="font-size: 1em;">සිතුවිලි නොමැත එන්නේ මව පියා වෙද</span><br />
<span style="font-size: 1em;">සිතමින් අගුල්මල් යන්නේ මාවත ඇවිද</span></div>
<br />
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1em;">එක් පසෙකින් මව්තුම ලං වී ගෙන එනවා</span><br />
<span style="font-size: 1em;">බුදු සමිදුන් පසෙකින් ඔහු වෙත ලං වෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1em;">මව් මැරුවොතින් කල්පයකට නිරයට යනවා</span><br />
<span style="font-size: 1em;">දකිනා සමිදු ඔහූ බේරා ගන්න පෙර මග එනවා</span></div>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-39465656258145694492019-08-16T18:59:00.000+05:302019-08-16T18:59:25.939+05:30අප මුණිදු සම්මා සම්බුදු ව නිවන වෙත වඩිනවා<br />
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හොයාගෙන පරම මග ලොවට නොඇලී සිටිනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ගෙවාගෙන ගෝර දුක් සසර නිමාවම දකිනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">බෝ සෙවනේ වීරියෙන් තිලොවෙහිම ජය ලබනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අප මුණිදු සම්මා සම්බුදු ව නිවන වෙත වඩිනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">බුදුරැසින් බබලමින් නැණ නුවණ උදා කරනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පෙර බවය ගෙවා ආ ගමන නිති සිහි කරනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රෑ ප්රථම යාමයත් දැන් ගෙවි කාලයම ඇදෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අප මුනිදු ගෙවා ආ සසර මොහොතකින් දකිනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">දෙවන යාමයට රැයත් ගෙවි ගෙවි දිදුලනා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සමිදු දැන් ඉපදෙනා මැරෙන ලොව බලනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඉපදෙනා මැරෙන සතුන්ගේ ගමන දකිනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දෙවන නුවණත් ලබා සිතක සැනසුම ලබනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හදන සසරක ගමන කෙලෙස් මුල් දකිනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඒ කෙලෙස් මල අප සමිදු දුරින් දුරු කරනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කෙලෙස් හැම දුරුකලා අප මුනිදු සිත දකිනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තෙවෙන නුවණම ලබා ගුණ කදක් ලබනවා </span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">මතුවෙනා නුවණ මැද සමිදු සම්බුදු දිලෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ගුණ කදක් ගල ගලා ලොවට සෙත සැදෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තෙලොව තතු දැනගෙනයි මුනිදු ජය ලබන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දෙව් මිනිස් ලොවේ ගුරු සිහරජුට අපි වදින්නේ</span></div>
<br />ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-40736446768474429562019-05-08T23:13:00.002+05:302019-05-08T23:16:14.744+05:30මුතු ඇටයකි ඉන්දිය මහ සාගරේ<blockquote class="tr_bq">
<br /></blockquote>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">මුතු ඇටයකි ඉන්දිය මහ සාගරේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කියලයි කීවේ මේ මුලු ලෝකයේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මුතු ඇටයට ඇවිදින් කලු කූඹීයෝ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දිදුලුම් නෑ කලු පැල්ලම් මතු උනේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හැත්තෑ වසරක කල මේ පාලනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කෑවා ටික ටික ඔබ ලක් මෑණියේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">බලා ඉදන් හැමදාමත් නිකරුනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මෑණියේ ඔබටයි දරුවන් නැති උනේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">එක එකාට හොදම එකා කියලනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හැමදාමත් කලේ ඉතින් පැති මාරුනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මෙහෙම කරන එකම තමයි වැරදුනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හොදම එකා තෝරා ගත යුතු අපිමනේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">බුදු සමිදුගේ කරුණා නෙත ලැබුනානේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සිරි සදහම් ගබඩාවයි සමිදුන් දුටුවනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ලොවට උතුම් රට ලෙස අණ පැතිරුනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඒ උතුම් රටට උතුම් නායකයෙක් දෙනු මැනේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">රට රකිනා මහ විෂ්ණු දෙවියනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">බලා මොවුන් ඈතක විසි කරමිනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සක්දෙවිදුගේ වරමක් ඉල්ලා ගෙනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දෙව් පුතෙකුට වඩින ලෙසට කිව මැනේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හැම විපතම දුරින්ම දුරු කරමිනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සතරවරම් දෙවිරජිදුන් මෙහි වඩිමිනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වෙසමුණි දෙවි අණ මෙහි පතුරවමිනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වින කටිනා උන් අල්ලා ගෙන යනු මැනේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">මහ බෝධීය මහ සෑ අනුහස පතුරවමිනේ </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මහ බලගතු දන්ත ධාතු හිමියන් වඩිමිනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වැඩහිදිනා බුදු සමිදුගේ දා බලයම් රැගෙමිනේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රැකදේවා මෙලක සිල් ගුණ දම් පිරි අනුහසේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">රැගෙන ආපු, සඟවා තිබෙන ආයුධ එලිවේවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සැගවී සිටින, උදව් කරන හැමදෙනාම හසුවේවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">නීතී රකින ලක් පුතුනට කරදර හැම දුරුවේවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මනුසත් ගුණ හැමදෙනාට නිසි ලෙසටම පිහිටාවා</span></div>
<br />
<br />ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-27221676784699617252019-02-08T00:03:00.000+05:302019-02-08T00:03:31.708+05:30සැනසීම සොයාගෙන - රැවටීම <br />
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">සැනසීම සොයාගෙන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සැප සතුට පතාගෙන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ජිවිතය ගෙවාගෙන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කොහේ යන්නෙද මෙසේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">කුඩා කල පෙර පාසලෙන්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඉස්කොලේ ගිය පසුව හමුවෙවි</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සැප පිරුණු ලෝකයක් හැබෑවට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කියා කිව්වා මතකයි වැඩිහිටියෝ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">පෙර පාසලේ තිබුණු ඒ සොදුරු ලමාවිය</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සැප සතුට හා තිබුණු සැහැල්ලුව</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ටිකෙන් ටික අඩුවෙමින් </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පිරුණානේ ඔලුව ටික ටික බරවෙමින්</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">එක වසර දෙක වසර පසුකරන්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පලයන් මගේ පුතේ පහ වසරටම</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පහ වසර විභාගය සමත් වී ගියොත්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හමුවෙවි නුඹට සැප ලෝකයක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කීවා මතකද ගුරුවරුන් වැඩිහිටියෝ </span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හැම දේම පසෙක කොට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පොත් පත්තරම තුරුළු කොට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ලිවානේ පහ වසර විභාගය </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කෝ ඒ සොයපු සැප සතුට සැහැල්ලුව </span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හය වසර හත අටද නවයට ගියා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පුතේ තව දෙවසරයි ඕලෙවල් විභාගෙට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ලියා සමත් වූවොත් උඩින් අන් හැමට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">උඹ සොයන සැප සතුට ඉන් පසුව හමුවෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කියා කීවනේ මව් පියන් නෑසියන් වැඩිහිටියෝ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">පලවෙනියා වෙලා දහය වසරෙදි</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">එකොලහට ඇවිත් දැන් ලඟයි ඕලෙවල් </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වැඩ ඇතිව සියලු විශයන් උඩින්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">A අරන් සමත් වී ගියත් 12 වසරට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අනේ නෑ නොවැ සොයන සැහැල්ලුව </span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">දොලහ දහතුන වසර වල දෙවසරක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ටියුෂන් වලට වසර දෙක හමාරක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කලා විභාගය ඒ ඒලෙවල් වරක් දෙවරක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තව ඉතිරි වාරයයි තුන් වතාවක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කැම්පස් එකයි සුර පුරය මව මවා කිවේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ගුරුවරුද ගම්වැසියෝ මව් පියන් වැඩිහිටියෝ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">පාස් වී ඒ ලෙවල් වයස විසිගණන් පසුවෙද්දී</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ගියේ කැම්පස් එකේ සුර පුරය හොයාගෙන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අනේ කෝ ඒ කියු සුර පුරය</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තිබුනු සැහැල්ලුව සහ සැප සතුට </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ටිකෙන් ටික අහවරයි සොයා සොයා සුර ලොවක්</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">ඩිග්රියක් කරතියන් පන්තියක් එක්කහුව</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හොයා හොයා ජොබ් එකක් ඉන්ටවිව් පසුකරන්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සුර පුරය කියා කියු හැමදාම , හැමදෙනාමත්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සොය සොයා ආවට මේ විසල් කොලොම්පුර</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අනේ දැන් ඒ තිබු සැනසීම අහවරයි නියමෙටම</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">කලුවරේ යනවාලු - කලුවරේ එනවාලු</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">බොඩිමක හෝ පොඩි ඇනෙක්සිය ඇතුලේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දහදුකක් විදගෙනම - කඩ කෑම කාගෙනම</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සොයනවා සැප සතුට - මිරිගුවක් හෝ නොදැක</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">ආයෙමත් යන්න හැකිනම් පෙර පාසලට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">එහිම නවතිනවානේ - ඇතිය එහි සැප සතුට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ආයේනම් ලොකු වෙන්න කියන වාරේකට </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">"මෙහෙම මට හොදයි. ඕනි නෑ ලොකුවෙන්න"</span><br />
</div>
<br />ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-44385014294016560692019-01-10T08:27:00.000+05:302019-01-10T20:08:54.569+05:30දුක් විදි කුමරියක්?<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">ඉපදුන දා පටන් අපලයක් කියනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මරා දමපිය ඈ මේ හැම නසනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අනාවැකි නැකත්කරුවන් කියනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වෙනම පෙදෙසක ඈ තනිව හැදෙනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">යක්ඛ ලේ ඇති නෑ පිරිස මග හරිනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කුලවතියක් නිසා දැසි දස්සො ලබනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කපු කටින්නට හොද හැටි දැන ගන්නවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මුහුද අසබඩ තම්මැන්නාවේ දිවි ගෙවනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">රජ කුලේ යුවලක විවාපත් වෙන දිනයක් ය</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රටෙ හැම දෙනා හට ඒ මගුල් උත්සවයක් ය</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මේ යොවුන් කුමරියට එහි යාම තහංචියක් ය</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මලිගාවේ තනියට ඇත්තෙ එක් සේවිකාවක් ය</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හිතුවක්කාර කම් මැද දිවි ගෙවන සිංහබාහු කුමරා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රටටම වදයක්, රජුට හිසරදය මේ යොවුන් කුමරා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පිරිස සමගින් පිටුවහල් කර දමා නැව් නැගි කුමරා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ලක් තලයක අබියසට කැඩි නැව ආවේ විජය කුමරා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">සනුහරේටම සාපේ කිව් ඈ ට බලය ලැබුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පෙර නොවුන ඇගේ හිත ආලයෙන් බැදුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දුටු වනම ඒ රුව ශක්තිමත් බව ඈට සිතුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රජ කරවමින් විජයව රැජිණ ඈ හීන මැවුණා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">පිටරැටියෙකුට පෙම් බැද මරණයයි හිමි ඈට දැනුනා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හිමිවෙලා තිබු ජිවිතේ හිර වෙලා ඒ බව මතකෙ ඇදුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කරන්නට දෙයක් නෑ දැන් විජය කුමරුගෙ පිහිට පැතුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තමන්ගේ ලේ නෑයෝ මරණට විජය හට ඈ උදව් කෙරුණා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">අවි අයුධත් නෑ සතුට සැණකෙලි පිරිස රැදිලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තමන් මරණට සතුරු එනබව නොවෙ සිතිලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වට කෙරුණ පිරිසෙන් ලක් යක් පිරිස මැරිලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">යුද්ධෙකින් නොව කපටි කමකට ජයක් ලැබිලා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">විජය නෑ ඇගෙ පිරිස ඇවිදින් ඇයව ගෙන යන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කාගේ මරණෙද ඈ හිත දෙගිඩියාවෙන් ලත වන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">යන විටදී කලකින් ඈ නෑ පිරිස වැටි තැන තැන</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හැගුණු දුක් කඳ ඈ හිතම මිස කවුරුනම් පවසන</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">අමතකව නැසූ නෑයන් රජුගෙදර ඈ අග බිසව වෙලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">විජය රජුගේ ආල සෙනෙහස මැද සතුට යයි උතුරලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කිසි දුකක් නෑ හැම දෙයම දැන්නම් හොද අතට හැරවිලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">විජය කුමරුට දරුවො දෙදෙනෙක් ඈ කුසින් බිහිකලා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">නොලැබෙනා අඩු පාඩු දැන් ඉරිසියාවට හැරවිලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රාජ සබාවේ උසස් අයටම පහත් ගති මතුවෙලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">විජයගෙන් පසු ඇයගෙ පුතු රජවෙයි සිත් වෙලා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">බොරුව කේලම රජුගෙ හිත තුල සැකය ඇති කලා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">මීනී මස් කන එකියකයි රජුට ඈ ගැන කියනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තැනින් තැන සැකයට කරුණු එක එක හදනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රජුගේ ආලය ටිකෙන් ටික දැන් මග හැරෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඇමති පිරිසේ කුමන්ත්රණ ජය ලකුණු දකිනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">රජු හටත් දැන් සැකය සිතේ රජ කරනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රජු රැජිණ හා එක්ව සිටිය කල ගෙවෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රජ මැදුරේ ඈට එරෙහිව කටයුතු කෙරෙනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රජු ට ඇය යකින්නක් ලෙසට දැන් පෙනෙනවා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">රජ මැදුරෙන් එලවන ඈ ඉබාගාතෙයි ඇදෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දරු දෙදෙන සමගින්ම ඈ කැලය තුලටයි යන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කුසගින්නේ සිටිමින්ම ඈ දරුවන් කුසගිනි නිවන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කවුරු කොහොමද ඈ දරපු දුක මෙපමණයි කියන්නේ</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">කැලේ සැගවුණු පරපුරේ පිරිසකට ඈ හසුවුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දරු දෙදෙන සගවලා වෙනතකට ඈ යොමුවුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තරහ පිරුණු පිරිසගෙන් මරණයට ඈ හිමිවුණා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මරණ මොහොතේ සිත කොතන මුවග කියවුණා</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">ඔබට මා මටද ඔබ ආදරය වීය සත්යයක් </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හිමිකමට කිසිකෙනෙක් නොවිය සවියක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඒ නිසයි මේ ලෙස අපිව තැබුවේ දෙතැනක්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">හිමිවන්න වෙන බවෙක පතමු එක පැතුමක්</span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
</div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">අනාගතේ මේ රට රජ කරනා හැම දෙනට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සාපය වේවා මේ මට කල හදියට හැම දිනට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කියමින් සමුගත්තාලූ කියලා තිබුණාලු තැනෙක</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">එකද මන්දා මේ රට කිසි දාකත් නොලැබුවෙ ජයෙක</span></div>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-67948743300201500802018-11-26T22:02:00.001+05:302018-11-26T22:02:21.415+05:30අපේ අම්මා<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">ටිකෙන් ටික ලෝකයට යද්දි</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අහිමිවූ පිය සෙනෙහසත් පුරවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අඩුව නොමැතිව හැම දේම සපුරා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මුවග සිනහ නිතර තබලා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">දිරිය දුන්නා ලොවට යන්නට</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ගොර දුක් කද සගවා අපි හැදු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මහ වෘක්ෂය ඔබම පමණයි</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අනේ ආදර අපේ අම්මා...</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">ගෙවාගෙන ජිවිතය තනියම</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සතුට අතරම අපව තියලා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අඩු කලේ නෑ කිසි දෙයක් අපහට</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ලෝකයේ ජයටැඹ වෙතට යන්නට</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අපව දිරිමත් කල ඔබ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ජය ලබන අප දෙස සතුට වපුරන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මහ මේඝය ඔබම පමණයි</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අනේ සුන්දර අපේ අම්මා...</span></p>
<p dir="ltr">(මාගේ අත්දැකීමක් නොවේ)</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-32711864275145521602018-06-10T01:21:00.000+05:302019-01-08T22:17:05.150+05:30ආදරණිය නැගණියනි....,පහලොව පිරෙන විට වැඩි විය පැමිණෙන්නී<br />
යන්තම් ලොවට පා තබමින් පිය නගමින් නී<br />
කුතුහලයටයි වැඩි ඉඩ නෑ ලොව ගැන දන්නී<br />
මවු පිය ඇසුර තුල පමණක් රැකවල් ගන්නී<br />
<br />
මුහුණට පැහැය වැටිලා පැහැපත් වන්නේ<br />
ඉඟ සුඟ හැඩය ලබමින් බැල්මන් ගන්නේ<br />
තිබිරිය ගෙඩිය ලෙස ළය හැඩ ලබමින්නේ<br />
ලොවටම ගොදුර ලෙස වයසින් මෝරන්නේ<br />
<br />
හැමතැන බැල්ම වැටෙමින් ඇත වහ වැටිලා<br />
කවුරුත් නොවේ නුඹෙ රැකවල් ගැන සිතලා<br />
රවටා ගන්න බෝ දෙන එන්නේ බස් ගොතලා<br />
වයසත් හොද මදිය නුඹ යයිදො ඒ බස් අසලා<br />
<br />
මවුපිය සොහොයුරන් ලෙස නැත කාගෙත් රැකවරණේ<br />
සොයමින් එන්නෙ ගොදුරට ඇදෙන සතු ලෙස වන අරණේ<br />
හසු වුනු දාට අවසන් වෙයි මියදෙන ලෙස පිඹුරාගෙ දරණේ<br />
පුලුවන් ලෙසට නැගණිය හනිකට පලයන් තිසරණ සරණේ<br />
<br />
සිත තුල නිතර මවු පිය ගුණයම දරමින්නේ<br />
සිල්පද නිතර රැකගෙන බඹසර රකිමින්නේ<br />
ලොව යන මගට නොව හරි මග බලමින්නේ<br />
යා යුතු වේය නැගණිය ජයටැඹ බලමින්නේ<br />
<br />
එන එන අසංවර මෝස්තර හැම අල්ලා ගන්න එපා<br />
පෙන්විය යුතු දේ මිසක් සඟවන දේ පෙන්වන්න එපා<br />
තම චරිතයට කවදාවත් කලු පැල්ලම් ගාගන්න එපා<br />
හොද නම නැතත් නරකක් කගෙන්වත් ගන්න එපා<br />
<br />
රැවටි ලොවට වටිනා දිවිය නැති කර ගන්න එපා<br />
මවුපිය ගුරුවරුන් වටිනාකම් අත් හැරගන්න එපා<br />
ශිල්පය ලබනා මග කවදාවත් වලකා ගන්න එපා<br />
කොතනක ගියත් ණුවනැති දොස් ලැබගන්න එපාගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-53597110188190270842018-01-15T11:33:00.001+05:302018-01-15T11:33:31.290+05:30සම්බුදු සිරිත 3<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">සලුපිලි සේම රජ අබරණ සියල් ගෙනා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">චන්නගෙ වදන් අසමින් රජු පුදුම වෙනා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">විදිනවාලු දුක් කදක් මේ අප සියලු දෙනා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සැපතක් සොයා යුවරජු වනයේ තවුස් උනා</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">දරමින් කසාවත් රජගෙහි සලුපිලි අත් හැරවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">කපමින් කෙස්වැටිත් ගෙන අහසට විසි කෙරුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ගනිමින් පාත්තර වලදයි බොජුන් රස නැතුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සොයමින් දුක් නැති ලෙසක් කුමරුන් වනයෙ සැරුවා</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">රාමගේ පුත් උද්දක එක් පිරිවැජියෙක්‍ ය</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ආලර කාලාම නම් දරනා වෙනකෙක්‍ ය</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සත්‍යය සොයා මේ අය ලග නැවතෙත් ය</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ඒ අය වෙත මගක් නැති බව වැටහෙත් ය</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">නිවනක් සොයාගෙන ආ ලෙස මේ සසර පුරා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">නොයෙකුත් වත් හුරු කර කර මහ වනය පුරා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">විටෙකදි ගිලි නදියෙහි සීතල දිය අලුයමක් පුරා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">තව විටෙකදි ගිනි තපියි හිරු දිදුලන දවස පුරා</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">දුක් දෙයි අන්ත ලෙස සොයනා අවබෝධය ලැබෙයි කියා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">හුස්මක් අරන් පිට නොකරම හිටියේ ඒ එක් මගක් සොයා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">වැහැරි ගොසින් මුලු සිරුරම දෙතිසක් ලකුණු සැගව ගියා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මරණය වෙතට යාදැයි තුන් ලෝකෙට සැක මතුව ගියා</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">වීරිය පුදුම ලෙස බුදු හිමියන් තුල පහලව තිබුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">කාටත් හිතාගන්නට බෑ ඒ හිතුවිලි කොතරම් තියුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">පින් කද කොපමණද කාටත් බෑ නොව මැන බල කියනු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">දස මර සෙන් බිද ජය මේ බෝසත් කුමරුට ලැබුණු</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">සසරේ කරපු පාරමි බලදම් සවියක් වී තිබුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මිහිකත පමණි අප හිමි සවි බල ඇති කෙරුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">තනි නොතනියට මහ බෝ රජු හිමි රැක ගැනුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">බුදු හිමි මහිම දුටු ඒ බෝ හිමි සිහිකරමින් වදිණු</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">හිරු මඩල සේ දහවල අහස් කුස මුදුනේ දිලෙන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සද මඩල සේ සිසිලස බෙදමින් රෑ අහසෙහි තිබෙන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">නුවණැස අපමණය අප සම්බුදු සමිදුන් ලැබ ගැනුන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ලියලා ඉවර කල හැකි වේද ඒ ගුණ කද කවදා කොතැන</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">බෝ මැඩදී සමිදු පෙර ජාතීන් දකින නුවණැස ලැබුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සසරේ ආපු ගමනෙහි තතු නියම ලෙස බුදුහිමි දුටුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">බියකරු සසර ගැන තම ණුවනින් අවබෝධය ඇති වුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සසරට බැද තිබුණු හැම බැමි බෝ මැඩදීම දුරු කෙරුවා</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">මැදියම තුලදි දෙවෙනි වූ නුවණ සමිදුන් මතු කරවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ඉපදෙන මැරෙන හැම යන එන හැටි නුවණින් දුටුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">හැම ලොව ගැනම අතැඹුල සේ සම්බුදු ණුවනින් බැලුවා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ඒ හැම ලොවට යන මග සම්බුදු සමිදුන් නවතනු ලැබුවා</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">අලුයම ගෙවෙන විට කෙලෙසුන් තොර නුවණ ලබන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">විමසා බලා සිත පතුලට කෙලෙසුන් දුරු කර දමන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සිත කෙලෙසුන් කිසිවක් නැති බව දැන ගෙන සොදින</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">වෙසගේ සද පායා ඇත අලුයම සම්මා සම්බුදු බව ලබන</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">දස බල බුදු නුවණ ලබා තිලොවේ ජය ලබන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සිව් නුවණින් විශාරදව තුන් ලෝ තුල දිලෙන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මහ කරුණාවයි මෙත් සිතිනුයි එකසේ සිටින</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අනන්ත ගුණ යුතුමයි මුනිදානන් අප සැම වදින</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">හිතා ගන්න බෑ ලැබු ණුවන අපගෙ සිත පොඩිනේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">පුද දෙන විට සිත පහදා රැස්වෙන පින </span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අපමණ නේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">බුදු බව ලැබ තුන් ලොව ජය ගත් පින්වත් සමිදානේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">හැමදෙන එක් වී පුද දී පින් රැස්කර ගමු පින්වතුනේ</span></p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-3183920490535826482018-01-03T09:18:00.001+05:302018-01-15T23:49:40.442+05:30සම්බුදු සිරිත 2<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">උයනේ ඉදන් කුමරුන් මැදුරට ආවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">සිතුවිලි ගඟක කුමරුන් සැරි සැරුවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">නළඟන රැගුම් කුමරුට රුචි නැතුවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">මෙය දැක උනුන් සෙමිහිට නිදි කිරුවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">මැදියම් රැයේ කුමරුන් නෙත් යොමුවෙනවා </span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කුණු කෙළ පෙරාගෙන නළඟනො නිදියනවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දෙව් දූ ලෙසින් සැරසි පෙර රැගුමන් රැගුවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ප්රේතයින් මෙනි දැන් කුණු ගද ඉවසනු බැරිවා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">සසරක යනෙන අප ජිවිත මෙහෙමයි ඔන්න</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">යා යුතු වේය නැවතුම සෙවුමට වෙර ගන්න</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දොර හැරදමා සොදුරිය සහ පුතු බල මින්න</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">යනවා මා ඉතින් ඔබ හැම හැර දා පිට වෙන්න</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">සෙමෙන් ගොසින් ඔහු චන්නය ඇමතිට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">කන්ථක අසු සුදානම් කරනුව ගමනට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">යා යුතු වේ අප දැන් ගමනක් රහසට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">තීරණයක් ඇත දැන් මේ රජ කුමරුට</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">හනික ගමන යන්න මේ තිදෙනා සුදානම්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රජගෙයි සැවොමත් හොද නින්දේ දැන්නම්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වාසල් දොරටුව හැම සෙබලුම් නොදනි මෙයනම්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අසු කුර හඩවත් නොඇසේ පුදුමයි එයනම්</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">පින් පිරි මේ කුමරා දෙව්ලොව ඉදලයි ආවේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">දෙවිවරු හැමගේ ඇරයුම පිලිගෙනමයි ආවේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඒක නිසයි දෙව් පිරිසගෙ උපකාරය ලැබුවේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ගිහිගෙය හැරයන්නට බාධක මග හැරවුවේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">පින් පිරි ඒ කන්ථක අසු වේගෙන් යන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">චන්නද ඇමතියා පුදුමෙනි දැන්නම් ඉන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">අනෝමා ගං තීරේට දැන් ලංවීගෙන එන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ගංතෙරදී අසු නතර කරන්නට අණ දෙන්නේ</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">මගුල් කඩුව ගෙන හිස කෙස් වැටිය සිද දමා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">රන් අබරණ සහ රජ ගෙහි හැදි සලුද හැර දමා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">පින්වත් චන්නය මේ අසනුව මා දෙසට යොමා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">නවතන්නට මේ දුක් කද, හරිමි රජ සැපත මෙමා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;"><br /></span></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: 1.00em;">බෝසත් කුමරු ගංතෙර එතෙර උනා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">ඒ දෙස බලා කන්ථක ආසු සසල උනා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">වාවගනු බැරිව අසු හදවත නතර උනා</span><br />
<span style="font-size: 1.00em;">චන්නට තනිවම රජ මැදුරට යන්න උනා</span></div>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-77475421101597624932017-12-14T08:45:00.001+05:302017-12-14T08:47:58.536+05:30සම්බුදු සිරිත 1<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">කරුණා ගුණැති හද මඩලක් දැරුවානේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සත් හට දුකට එක පිළිසරණයි සමිදානේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">තුන් ලොව දිනා ජයගත් මගේ බුදු පියානේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">එක් කර දෑත වැද වැටෙම් සම්බුදු රජානේ</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">දුක් විදි සසර ගමනට සැප දී හද නිවන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සම්බුදු සමිද විමසුව හිදිමින් බෝ සෙවන</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සැම සත වෙතට ගත හැක විමසා නුවණ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සම්බුදු දහම නමදිමි හඳ සැනසුම ගෙනෙන</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">බව දුක සිහි කරන් සසරට හිත කළකිරුණා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සසරෙහි ගමන නවතන්නට හිත තුල රැදුනා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සම්බුදු සමිදු දෙසු මගසොදුරුව නිරතුරු වඩිනා</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සිහිකර වදිම් ඒ උත්තම සම්බුදු සඟ රුවනා</span><br></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">වෙසක් දිනේ එදා ලුම්බිණි නම් සල් උයනේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සොදුරුව තිබුනු ලස්සන සල් ගස් සෙවනේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මිහිමත සිටි උත්තම මව් තුමියගෙ කුසිනේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ලොවට උතුම් පුත් රුවනයි ලොකෙට පහල උනේ</span><br></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">විසි නව වසරක් ගෙවමින් යුව රජෙකු ලෙසින්</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සැප සම්පත් දැසි දස්සන් පිරි නොයෙක් ලෙසින්</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">කිසියම් දෙයක් සැඟවී ඇත සිතුවා දහස් වරින්</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සොයා ගන්න මග සොයමින් ගත වී දවස් ගණන්</span><br></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">උයන කරා යන එනකොට යොවුන් කුමරු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මග දෙස බලමින් නෙත හෙලුවා සොදුරු </span><br>
<span style="font-size:1.00em;">දුටුවෙ ලෙඩකි විදිනා දුක මහමග වැතිරු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අපිටත් මෙහෙම වෙනවානේ සිතුවා කුමරු</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">තව දිනයකදි යන විට සමගින් චන්නය ඇමති</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">දිවියක අරුත ගැන සිතමින් නිති සිත පැවති</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">වයසට ගොසින් සිටිනා කෙනෙකි වාරුව නැවති</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මහලුව විදින දුක ගැන කුමරුන් යලි යලි සිතති</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">ආයෙත් දිනක යන විටදි උයන කරා නෙක සිරි පිරුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මගසිරි බල බල වට පිට වෙත යොමුවී නෙත තියුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සිව් දෙනෙකුගෙ කරපිට යන මිනියකි දිවි අවසන් කෙරුණු</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">අපටත් එනවානේ මරණය නෑ ගැලවිලක් අප ලැබුණු</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">මේ දුක් පිරුණු දිවි ගැන කුමරා නිති සිතමින්නේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">නැවතක් දිනක කුමරා රජ උයනට පිවිසෙන්නේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සන්සුන් ගමනකින් වඩිනා රුව නෙත දකිමින්නේ</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">මේ හැම දුකම නිවනා මග සෙවිමට හිත යන්නේ</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">දිනයක කුමරු උයනට ගොස් මේ හැම සිතමින්න</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">සිටියා පසෙක වී කොහොමද මේ දුක් නිමවන්න</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">රජගෙහි සේවකයා ආවේ කුමරුට පණිවිඩ දෙන්න</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ඉපදි තිබේ යුවරජුනේ, ඔබහට පුත් රුවනක් ඔන්න</span></p>
<p dir="ltr"><span style="font-size:1.00em;">ඉපදි තිබේ මා හට පුතෙක්, වී ගෙන රාහුලයෙක්</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">යන්නට තිබෙන ගමනට වී ගෙන බාදකයක්</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">ඇතිවි තිබේ දිවියට තව තව අලවා බැදීමක්</span><br>
<span style="font-size:1.00em;">හැර යා යුතුව මෙය, සොයනට ගමනේ නිමාවක්</span></p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-91252020425674441142016-08-13T22:41:00.002+05:302016-08-13T22:43:33.451+05:30පසුවට තැවිලි නෑ මෙ ලෙසින් නම්<a href="https://3.bp.blogspot.com/-J0O6FIwO96o/V69UoioVCyI/AAAAAAAAHKU/y5efD5WKSf8__hwxgFZA5NVgtmV5mrrVQCLcB/s1600/prayer_of_an_old_man_by_arunava_art-d7ou8ny.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://3.bp.blogspot.com/-J0O6FIwO96o/V69UoioVCyI/AAAAAAAAHKU/y5efD5WKSf8__hwxgFZA5NVgtmV5mrrVQCLcB/s200/prayer_of_an_old_man_by_arunava_art-d7ou8ny.jpg" width="142" /></a><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;"><b>සරසා නොයෙක් විසිතුරු මල් ගවසා
පලදා මුතු මැණික් රන් රිදි ගත දවටා
මැරෙනා බවක් නෑ කිසි දින දැනිලා
කිසිදා නැතේ අනියත දම් සිහිකරලා
අයුෂ ගෙවෙයි හම දැන් රැළි වැටිලා
දත් එක දෙක වැටී මුව බොකු ගැහිලා
අතපය වාරූ නෑ යන යන තැන වැටිලා
මරුවා ලං වෙලා නැතිදෝ දැන් දැනිලා
වාරුව නැතිවෙලා මරණය අඩ ගසද්දි
පාරුව සිහිවෙලා ධර්මය සිහි කරද්දි
කාලය ගතවෙලා තම හිස ගිනි ගනිද්දි
මරුවා ඇවිත්නේ පන්සල ලග දකිද්දි
හරිහැටි තරුණ වියෙ සිහි උණා නම්
අතපය වාරු ඇතිදා මරු පෙනුනානම්
සිතතුල අනියත දහම සිහි කලා නම්
පසුවට තැවිලි නෑ මෙ ලෙසින් නම්</b></span></span>ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-5257224729257026412016-07-12T20:32:00.001+05:302016-07-12T20:32:59.996+05:30ආදරයයි මේ ආදරයයි...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-yVflmyEAqWg/V4UGiCt_iPI/AAAAAAAAGnI/31U9i17DkMMnuuFZJpYBKi18XymQMQ5dwCLcB/s1600/DSC6714-BW-MD-holding-baby.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="256" src="https://4.bp.blogspot.com/-yVflmyEAqWg/V4UGiCt_iPI/AAAAAAAAGnI/31U9i17DkMMnuuFZJpYBKi18XymQMQ5dwCLcB/s320/DSC6714-BW-MD-holding-baby.jpg" width="320" /></a>ආදරයයි මේ උතුරන්නේ<br />
පුතුගේ සිනහවයි මා දකින්නේ<br />
ජිවිතය මගේ ඔබ පමණයිනේ<br />
ආදර සෙනෙහසමයි උතුරන්නේ<br />
<br />
මාගේ ලෝකය ඔබ පමණයි<br />
සිත තුල ඉන්නෙ ඔබ පමණයි<br />
ප්රාණය පිරි නිධානය ඔබමයි<br />
ජිවිතයට ලැබු අරුතත් ඔබමයි<br />
<br />
හදවත පිරවූ ආදරයත් ඔබමයි<br />
ජිවන මාවත හැඩගැන්වූ කුසුමයි<br />
උතුරා යන සෙනෙහස් ගගුලයි<br />
ගලනා ගග සේ උතුරන ආදරයයි<br />
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-nrIVTE5Ejgk/V4UGZ2s051I/AAAAAAAAGnE/e6eq-ppQAvYPfxM11aFA_8lwNgsXB7ryQCLcB/s1600/mother-in-hospital-bed-holding-newborn-baby-girl-11-750x400.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="170" src="https://2.bp.blogspot.com/-nrIVTE5Ejgk/V4UGZ2s051I/AAAAAAAAGnE/e6eq-ppQAvYPfxM11aFA_8lwNgsXB7ryQCLcB/s320/mother-in-hospital-bed-holding-newborn-baby-girl-11-750x400.jpg" width="320" /></a>ආදරයයි මේ ආදරයයි...<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-69065317480925861732016-03-28T16:59:00.001+05:302016-03-28T16:59:27.233+05:30අම්මා තාත්තා යන දෙදෙනා කවදාවත් නෑ වෙනතක බලලා<p dir="ltr">දස මසක්ම කුසේ දරාගෙන රැකලා<br>
බඩගින්නට ලේ කිරි කර පොවලා<br>
රැකගත්තේ ඇගේ ජිවිතයත් පරදා<br>
වෙන කවුරුද මවුතුමි ඔබමයි සෙනෙහස දැනෙනා</p>
<p dir="ltr">ගතකට දැනෙන වෙහෙසක් නෑ දැනිලා<br>
දහදිය වගුරවයි සතුටින් සෙනෙහස උතුරා<br>
අම්මා පිටුපසින් සිටිනා ඒ සවිමත් රජිදා<br>
වෙන කවුරුද පියතුම ඔබමයි හැමදා විරුවා</p>
<p dir="ltr">අවුරුදු ගණන් ගතවෙනවා එනමුත් රැකුම තාමත් දැනෙනා<br>
සෙනෙහස පුදන හැටි කවදාවත් තෙරෙන් නෑ ජිවිතයත් පරදා<br>
අම්මා තාත්තා යන දෙදෙනා කවදාවත් නෑ වෙනතක බලලා<br>
ඒකයි කිවේ සිව් බඹ ලකුණු මවුපියෝ ලග ඇති නිතරම උතුරා<br>
</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-3250775285923896762016-03-22T17:29:00.001+05:302016-03-28T16:59:11.536+05:30මතක නැද්ද මුතුමැණිකේ<p dir="ltr">කල්ලඩි පාලමට උඩින් <br>
මඩකලපුවට ගිහින්<br>
පාසිකුඩා වෙරල අයිනේ<br>
සින්දු කියලා අපි නැටුවා <br>
මතක නැද්ද මුතුමැණිකේ</p>
<p dir="ltr">ඉර බසිනා හැන්දෑවේ<br>
ඒ දිහාව බලාගෙනම<br>
වෙරල දිගෙ ඇවිද ඇවිද<br>
රසබර කර කියපු කතා <br>
මතක නැද්ද මුතුමැණිකේ</p>
<p dir="ltr">අනාගතය ගැන හීන ගොඩක්<br>
මව මව ඔබ කියපු කතා <br>
සුන්දර සේ අත් අල්ලන්<br>
ඈත බලගෙනම අහන් හිටියා<br>
මතක නැද්ද මුතුමැණිකේ<br></p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-91253149779922021862016-03-17T06:01:00.001+05:302016-03-17T06:01:11.235+05:30බිදෙන රැළි අතරේ පෙන බුබුළු නැගෙනවා<p dir="ltr">බිදි බිදි රැල්ල යලි යලි ඇදෙනවා<br>
සිප සිප වෙරළ දියඹට ඇදෙනවා<br>
බිදි බිදි සිතත් යලි යලි හැදෙනවා<br>
සිප සිප සනසන්න ඔබ ඉන්නවා</p>
<p dir="ltr">බිදෙන රැළි අතරේ පෙන බුබුළු නැගෙනවා<br>
සිපින රළ වෙරලේ සොදුරු රූ මවනවා<br>
බිදෙන හිත් මඩලේ කදුලැලිම පිරෙනවා<br>
හැදෙන හිත් මඩල සතුටින්ම පිරෙනවා</p>
<p dir="ltr">වෙරල සේ මතක එක තැනක තියෙනවා<br>
රැල්ල සේ සිත හැමතැනම නිතර ඇදෙනවා<br>
වෙරල මෙන් සිතුවිලිත් නිරතුරුව පිරෙනවා<br>
රැල්ල මෙන් සිත නිතර අලුතින්ම හැදෙනවා</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-14055368537499577252016-03-11T22:08:00.001+05:302016-03-11T22:08:28.836+05:30දුරම තිබෙනා දෙයට සිත්වී කාලේ ගෙවුනා...<p dir="ltr">ඈත අහසෙ තනිව හිදිනා<br>
තනි තරුව දෙසම බැලුනා<br>
වලා අතරින් තරුව වැහුනා<br>
තරුව අතහැර අහස බැලුනා</p>
<p dir="ltr">නැගී දිදුලන සුපුන් සද දුටුවා<br>
සදෙන් විහිදුන සිසිල ලංව ආවා<br>
සදෙ සෙනෙහෙන් දවස් ගෙවුවා<br>
අහස සෙමිහිට සදෙ රූ රටා මැකුවා</p>
<p dir="ltr">සදත් පසෙකින් නැගි අහසෙම කොනක තිබුනා<br>
හිරුත් ඇවිදින් අහස මුදුනට සදේ සිතුවම් මකා දැමුනා<br>
හිරුගේ එලියට සිතම වසගව දිවියේ දින දින හෙමින් ගෙවුනා<br>
අකල් වැසී වැටී ටික ටික හිරුත් මතකෙන් ඈත ඇදුනා</p>
<p dir="ltr">දුරම තිබෙනා දෙයට සිත්වී කාලේ ගෙවුනා<br>
ලගම බලනට හිතට අමතක කරලා තිබුනා<br>
ඇසේ ගෑවී ගෑවී ලගම මැණිකුත් හුගක් තිබුනා<br>
මෝඩකමකට දුරක ගොස් ඇත දුකක් දැනුනා<br></p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-7595785470684546822016-03-01T17:56:00.001+05:302016-03-01T17:56:33.219+05:30අප වෙන් වෙන්නෑ කවදාවත්<p dir="ltr">අපි ආයෙත් ආයෙත් හමු නොවුනා නම්<br>
ඉස්සර මතකය විතරක් හිත්වල තිබුනානම්<br>
සුමිහිරි රසතැන් මතකෙට එක්වුනේ නැතිනම්<br>
දුක්බර සිතුවිලි ඇවිදින්-<br>
මතකය පාරන් නෑ එහෙනම්</p>
<p dir="ltr">සොදුරුව ආලය අප තුල තිබුනේ නැත් නම්<br>
අදුරුව යන්නෑ මතකය මේ ලෙස එහෙනම්<br>
පොඩි පොඩි දේවල් හිත් වැනසුවෙ නැතිනම්<br>
අප වෙන් වෙන්නෑ කවදාවත් මේ විදිහටනම්</p>
<p dir="ltr">කැපවී ආලට නොකෙරී අපි හිටියානම්<br>
අප ගැන විතරක් ඔබ මා හිතුවානම්<br>
විරසක සිතුවිලි අප යට නොකෙරුනිනම්<br>
කවදාවත් අප වෙන් වෙන්නෑ එහෙනම්</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-74012837778356112932016-02-15T22:54:00.001+05:302016-02-15T22:54:14.735+05:30අපි දෙන්නා පහනයි දැල්ලයි...<p dir="ltr">අපි දෙන්නා පහනයි දැල්ලයි වාගේ<br>
එක්වී ඉන්නේ සැමදා ආදරයෙන්නේ<br>
ප්‍රිය සොදුරිය ඔබමයි හැමදා මාගේ<br>
සෙනෙහස පමණයි හැමදා දිදුලන්නේ</p>
<p dir="ltr">ඔබගේ සිහිනය සැමදා මාගේ වෙන්නේ<br>
ඔබගේ සිහිනයේ මා ජිවත් වී... ඉන්නේ<br>
සිහිනය ඉටුවන දිනයට අපි ලං වෙන්නේ<br>
සිහිනය ඉටුකරගන්නයි අප වෙහෙසෙන්නේ</p>
<p dir="ltr">බාධක දහසක් ආදර මාවත අහුරන්නේ<br>
බාධක මැඩගෙන අප ඒ මාවත යන්නේ<br>
සෙනෙහස දින දින අලුතින් දළුලන්නේ<br>
දිවිය පුරාවට ආදරයයි අපි සනසන්නේ</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-39095873024927912322016-02-13T22:04:00.001+05:302016-02-13T22:04:57.241+05:30ආදරයක කදුලක්<p dir="ltr">ආදරයක කදුලක් නැති තැන් සොයලා<br>
ඇවිද ඇවිද හැම තැන කදුලුම දුටු හින්දා<br>
වෙහෙස වැඩිවී තිසා වැව ලග නැවතිලා<br>
හිටි විට දුටුවා ඉසුරුමුණියේ යුවල පෙම් බැදිලා...</p>
<p dir="ltr">එදා සිට අද වෙන තුරා ආදරයෙන් බැදිලා<br>
ඔබ දෙපළ ඉන්නෙ කොහොමද කදුලු නොසලා<br>
අසන්නට පිය නගන විට ඔවුන් වෙත බලලා<br>
ඇසුනේ සිහින් ඉකිබිදුම ඉසුරුමුණි පෙම්වති හඩනා</p>
<p dir="ltr">වෙලී උන්නද අපි ආදරය ලොවට පෙන්වා<br>
පිරුණු සෙනෙහස කලින් අප සිත් තුලම රදවා<br>
කලින් කල විරසකය සැක හැම මතුව ආවා<br>
ඉන්න බෑ අපි අතර විරසකය දැන් වැඩිවා</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-91383126421685799072016-01-20T15:37:00.001+05:302016-01-20T15:37:20.179+05:30අද සොදුරු වූ එදා අදුරු නිමේෂය <p dir="ltr">සොදුරු අතීතයේ <br>
අදුරු නිමේෂයේ<br>
ගිනිගත් හදවත <br>
රිදවිය මතකය</p>
<p dir="ltr">සොදුරු නොබෝදින<br>
පෑරුණු හදාවත<br>
සුවපත් කරවිය<br>
අදුරු නිමේෂය</p>
<p dir="ltr">දෑස තෙමාගෙන<br>
කදුලු නොඑන්නට<br>
සවිබල දුන්නේ <br>
ඒ අදුරු නිමේෂය</p>
<p dir="ltr">සිහිවුනූ මතකය<br>
රිදුමක් තරමට<br>
සවියක් ගෙනදිය<br>
අදුරු නිමේෂය</p>
<p dir="ltr">(වසර තුනකට පෙර අදුරු නිමේෂයට)</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-81575735074878996112016-01-19T00:40:00.001+05:302016-01-19T00:40:08.824+05:30පෙරදින මතකය අද දින<p dir="ltr">පෙර එක් වී එකතැන එකටම සිටි මා ඔබ<br>
අද ඇයි දෙතැනක නොහදුනනා ලෙස හිද<br>
මතකය නළියයි පෙර සේ සිත ලග හුන් ලෙස<br>
නපුරුව ඇයි මේ ලොව මෙතරම් කුරිරුව</p>
<p dir="ltr">සිත තුල මා මෙන් ඔබගෙද ඇත පෙර මතකය<br>
වෙන් වී ගොස් ඇත, නොගියද වෙන් වී සිතුවිලි<br>
දුක් වෙන මතකය පාරයි හදවත සිහිවන හැම විට<br>
මතකය අමතක කෙරුමට පොරකයි නොවෙනා අරුමෙක</p>
<p dir="ltr">මතකය රදවා හිදිනෙමි නොබලා පෙරමග<br>
හිත රැදී සෙනෙහස නොතලා පෙරසේ රැකගෙන<br>
දුක්දෙන ගතවුණු කාලය නොකරා අමතක<br>
මතු භවයකවත් යලි යලි නොපතා එක්වෙන<br>
</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-110404449389259654.post-9364323641750759642016-01-15T19:26:00.001+05:302016-01-15T19:26:41.072+05:30සතුට...<p dir="ltr">සතුට සොම්නස පිරිලා ඇති බව<br>
සිතා ආවෙමි සොයා ඔබ වෙත<br>
දුක්ක දොම්නස් පිරුණු සිත දැක<br>
ඉවස ඉවසා උන්නා කලක් ගතකොට</p>
<p dir="ltr">වෙර යොදා දහඩියද වගුර වගුරා<br>
කරන දේවල් කොතෙක් වේවිද<br>
සතුට මොහොතයි දුකයි ඉතිරිය<br>
කුමක් වූවද නොකර බෑ ඒ හැම</p>
<p dir="ltr">සතර අතටම ඇවිද ඇවිදා<br>
සොයා යනවා සතුට හැමකල<br>
මොහොතකට සතුට පිරිලා<br>
ගෙවනවා දුක් වෙහෙස දැනිලා</p>
<p dir="ltr">කොහො කොහොමත් කෙදින කෙලෙසත්<br>
සොයා ගිය මුත් සතුට ලැබුනද නිතර පවතින<br>
සතුට ලැබිලා මුසවෙලා ඒ තුලම රැදිලා<br>
හිටිය හැකිවෙද එකම විලසට කුමක එතිලා</p>
<p dir="ltr">සතුට කොයිබද ලොවේ පවතින<br>
නිකෙලෙස් හිතයි සතුටෙ උල්පත<br>
කෙලෙස් පිරිලා ගලන හිත් තුල<br>
සතුට කොයිබද දුකයි උතුරන</p>
ගිහාන්.http://www.blogger.com/profile/03257140280626762933noreply@blogger.com0